Henn László András festőművész

Elhangzott: Hódmezővásárhely, Cseresnyés kollégium 2002. március 13-án FODOR JÓZSEF grafikus - festőművész (1935-2007) megnyitó beszéde „Kapuk, angyalok, városok” c. kiállításon Hölgyeim és Uraim! A múltszázad / még furcsa ezt kiejteni/ hatvanas éveiben gyökeret eresztő mártélyi fűzfa "Életfa" most újabb hajtást hozott. Henn László András személyében. Csatlakozott azok hosszú sorához akik a fűzfa árnyékában indultak a művészi pályára és BEÉRKEZTEK. A mártélyi szabadiskola harminchat éve fogadja és a művészet útjára irányítja mindazokat akik a legendaként emlegetett augusztusi két hetet ott töltik évről-évre. Mindenki gazdagabban távozik, úgy is mint értő műkedvelő, úgy is mint rátérni igyekvő a művészi hivatás rögös, ugyanakkor csodálatos útjára. Nekünk instruktoroknak mindkét eredmény sikert jelent.

Henn László Andrásnak is a kezdet Mártély. Végig járta a számára kitűzött és megkövetelt elvárások ösvényét. Vállalta... Megértette, hogy a mesterségbeli tudást meg kell szerezni. Túl a mártélyi heteken, már önállóan tudta fejleszteni, fejlesztetni magát és a kapott indítások alapján elkezdte az útkeresést. Kereste a tanulási lehetőségeket. Nagy és sokrétű utat járt be a cél érdekében; Művészeti Gimnáziumban érettségizett Szegeden. Budapesten a Dekoratőr Szakiskolát végezte el, közben neves rajzszakkörökben folytatott esti stúdiumokat. Ezekkel párhuzamosan a film is felkeltette érdeklődését. Ebben is képesítést szerzett videó film területén. Kikapcsolódás gyanánt verseket ír. Mondjam azt, hogy polihisztor? Jelenleg most a festményei láthatók a falakon és nekem az a feladatom, hogy ezekről beszéljek. Igényesen válogatott anyagot tárt a művész a megjelent érdeklődök elé. Az itt kiállított képek látszólag monokróm festészetnek tűnhetnek, de nem az. Barnára hangolt, tört színekkel építkezik Henn. Jól érzi, hogy a színességet nem a palettaszínek, sárgák, vörösek, zöldek tisztán felhordása jelenti, hanem azok intellektuális, a művész habitusán átszűrt árnyalatai teszik éterien színessé a képi megfogalmazást. Ezért nem látunk kiállítónk képein festéket, helyette színeket találunk. Ladányi Jenő fogalmazta meg, hogy „a szín a lélek skálája.” Formavilágához Önvallomása vezeti el a nézőt. Idézem: Ismerem a mai irányzatokat és a mostani sajtót érdeklő stílus/ talan/ vonulatokat is, igyekszem elsősorban magamnak megfelelni, tartani " az irányt". Eddig az idézet. Az a bizonyos irány Mártélyon kezdődött, formavilágában az itt kiállított műveiben tetten érhetőek. Felsejlenek a mártélyi kerítések, a gémeskút, a rampa és az örök tanyák. Ezek hordozói átszűrt és művészileg átértékelt produktumainak. A "Kondori" jelképrendszer eszmeiségét igyekszik bevinni művészetébe, vallja önmagáról. Megjegyzem Kondor Béla többször alkotott Mártélyon a művésztelepen. Kiállítónk fiatal kora ellenére, több rangos kiállításokkal a háta mögött, kiforrott egységes anyagot tár elénk. Gazdagodik ezzel Mártély, Vásárhely és a tehetségekben bővelkedő tágabb Hazánk, Örömmel fogadjuk városunkban és mindig visszavárjuk, remélhetőleg az Őszi Tárlatokon is. Bízom abban, hogy továbbra is tartani tudja azt a bizonyos "IRÁNYT".Ehhez kívánva következetes kitartást, a tárlatot szíves figyelmükbe ajánlom. Hmvhely, 2oo2. III. 13.

Fodor József