Elhangzott: Balassagyarmat, Szerbtemplom 2006. 06. 02. UNDERGROUND AVAGY LAPOK  EGY VAKONDOK VÁZLATFÜZETÉBŐL A SZELLEM TÉRKÉPEI, AVAGY HOGYAN LESZ A VAKONDTÚRÁSBÓL MŰVÉSZET      Tisztelt hölgyeim és uraim! Henn   László   jelen   tematikus   kiállításának   minimum   két   olvasata   van.   Az   egyik   a   festészettechnika,   illetve   talán   pontosabb,   ha   azt   mondjuk, hogy   a   műhelygyakorlat,   vagy   az   alkotás   folyamata   felől   közelítünk.   Ugyanis,   ha   jól   megnézzük   a   képeket,   ezek   a   monokromitásuk,   egyszerű eszközhasználatuk   mellet   is   kiérlelt,   mérlegelt   alkotások.   Voltaképpen   felfoghatjuk   őket   kompozíciós   vázlatoknak   is.   Ne   tévesszen   meg   minket az   egyszerű   eszközhasználat,   a   monokróm   színek,   a   néhány   vastag   vonalból   és   egyszerű,   mágikus   jelekből   összeállított   képstruktúra.   Első látásra   is   szembetűnő   a   képeken   a   szerkesztettség,   a   mérlegelt   kompozíció:   A   festmények   hátterében   lévő   konstrukció   (mint   képépítő   elem,   és szellemi   tartalom).   A   képek   a   szerkezetesség   mellett   is   organikusak,   jelen   esetünkben   földközeliek   maradnak.   Amely   föld-közeliségre   utalnak   is a barnás árnyalatú földszínek, és az a különleges technika, amellyel a művész létrehozta ezeket a repedezett felületeket. A   galéria   falain   bemutatott   festmények   az   alkotói   folyamat   részei,   fontos   állomás   minden   egyes   darab   a   majdan   megvalósítandó   „kész” művekhez.   Gondolkodás,   tépelődés   eredményei,   így   tulajdonképp   szerencsésnek   mondhatjuk   magunkat,   hogy   betekinthetünk   az   alkotás folyamatába. A   másik   olvasat,   a   képek   jelentése,   értelmezése.   UNDERGROUND   avagy   lapok   egy   vakondok   vázlatfüzetéből.   A   földalatti   szó   ebben   az   esetben legalábbis kettős értelmű. Egyrészt utal az elmúlt évtizedek underground művészetére, az underground alkotói attitűdökre. Engedjék   meg,   hogy   felhívjam   a   figyelmet   arra   a   rafinált   anomáliára,   gondolkodásbeli   bukfencre,   amely   az   undergroundban   rejlik.   Ugyanis   az underground   művészeinek   mindig   is   fontos   volt   a   polgárpukkasztó   attitűd,   a   társadalomtól   való   különállás,   a   földalatti   lét,   a   deklaráltan,   a másoktól elkülönülni akarás, mégis valamilyen módon ők is be akartak mutatkozni, alkotásaikkal a közönségre hatni. Leszögezhetjük,   minden   alkotásnak   szüksége   van   a   közönségre.   Ezt   egyébként   nagyon   tömören,   imigyen   fogalmazta   meg   a   pop-art   pápája ANDY WARHOL: ”A LEGPOLGÁRIBB FÉLELEM - A POLGÁRI LÁTSZATTÓL FÉLNI.” A   másik   jelentéssík   a   vakondok   földalatti   létére   utal,   amely   természetesen   egy   metafora.   Ebben   az   esetben   a   művész   olyan,   mint   a   vakondok, elszigetelve   a   világtól   alkot,   és   néha   feljön   a   fényre,   megmutatni   magát   a   világnak   s,   szippant   a   friss   levegőből.   Ilyenek   lehettek   az   athos   hegy szerzetes   festői,   vagy   a   firenzei   San   Marco   kolostor   világtól   elforduló,   magányban   alkotó   angyali   mestere,   Beato   Angelico   da   Fiesole   (FRA ANGELICO),   vagy   a   mi   konok,   hajlíthatatlan   akaratú   Derkovitsunk   és   a   csendes   Vajda   Lajos,   vagy   a   Lótnak   megjelenő   angyalt   megfestő   Kondor Béla,   s   tapasztalatból   mondom   ilyen   alkotó   Henn   László   is.   Komoly   és   fegyelmezett   a   szónak   abban   az   értelmében,   ahogyan   azt   József   Attila értelmezi. A műterem csendes magányában alkot hónapokig, és egyszer csak megjelenik valahol egy-egy jelentős, érdekes kiállítással. A   művésznek   szüksége   van   arra,   hogy   az   a   sajátos   katabazis   (pokoljárás)   amelyet   egyedül   kénytelen   járni,   néha   időlegesen   megszűnjön,   s   mint a Hadászból feljövő Orpheusz megpihenjen, szétnézzen a fenti világban. S   ezzel   eljutottunk   egy   a   művészünket   is   foglalkoztató   dilemmához.   Mégpedig   egy   kiállításra   vajon   egységes   anyaggal   kell   jelentkeznie   a művésznek.   Lefordítva   ezt   a   hétköznapok   nyelvére   az   egységesség   érdekében   a   képek   egy   adott   kiállításra   készüljenek,   vagy   több   hónap, esetleg   több   év   munkájából   adjon   ízelítőt   a   művész   a   nagyérdeműnek.   Ez   a   jelen   tárlat,   ilyen   program   szerint   készült   kiállítás,   ellentétben   Laci eddigi   kirukkolásaival.   Egyrészt   játék,   másrészt   kísérlet.   Ezt   jelentik   számomra   ezek   a   vakondtúrások,   mely   a   növényeit   féltőn   óvó   és   gondozó kertésznek,   illetve   a   figyelmetlen   bennük   elbotló   embernek   csak   bosszúságot   jelent,   egyébként   pedig   egy   élő,   lélegző   létforma   nyomai.   Mint ahogy nyomok ezek az alkotások is, egy a világgal folyamatosan párbeszédet folytató ember gondolkodásának lenyomatai.                                                                                                                                                                                            Nátyi Róbert       művészettörténész
© 2018 - Henn László András
© Copyright: Az oldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Az oldalon található írások, képek másolása, utánközlése csak a szerző írásbeli engedélyével lehetséges.
© Copyright: Az oldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Az oldalon található írások, képek másolása, utánközlése csak az oldaltulajdonos írásbeli engedélyével lehetséges.