Elhangzott: Csongrádi Galériában 2009.10.16-án /Festészet Napján
„Egy teljes nap töredékei”
c. kiállítás megnyitóján
Tisztelt megnyitó közönség, kedves mindannyian!
Köszöntöm
önöket
a
Henn
László
András
teremtette
univerzumban.
Alapterületét
tekintve
talán
ez
a
legkisebb
világmindenség-
de
a
miénk.
Története
a
mi
történetünk,
jelene
a
mi
életünk,
jövője
rajtunk
is
múlik.
E
világ
megismeréséhez
kívánok
idegenvezetői
segítséget
adni,
a
„Galaxis utikalauz stopposoknak” c. mű Arthurjának szellemében.
Mítikus,
álomszerű-ám
állandóan
valóságos,
e
világi
környezetbe
ütköző
közegben
utazgatunk,
melynek
Henn
László
András
a
megalkotója,
felfedezője.
Polgárainak,
lakóinak
jó
barátja,
rokona
és
ismerőse.
Több
ezer
éves
univerzumról
lévén
szó,
telis-tele
van
ördögökkel,
angyalokkal,
vándorokkal,
bárkaépítőkkel,
gondolatreaktor
kezelőkkel,
vidám
reggelizőkkel
és
kiállítás
megnyitón
unatkozó,
jobb
sorsra
érdemes
emberekkel.
Szokásaik
megegyeznek
a
földi
létben
élőkével
abban
is,
hogy
ünneplik
a
Magyar
Festészet
Napját.
Az
ő
céljuk
a
művészettel
az,
hogy
összekössék
a
múltat
a
jelennel,
ne
hagyják
veszni
az
apák,
a
nagyapák,
az
ősök
ma
is
helytálló
hagyományait,
meséik,
mítoszaik
érvényes
tanításait.
A
Henn-féle
világegyetemre
is
helytálló
az,
amit
egy
görög
utazó
mondott
a
magyarokról
úgy
ezer
évvel
ezelőtt:
„
Igen
bolondul
tisztelik vala a tüzet, becsülik az eget, a levegőt, s a vizet, és éneket mondanak a Földnek…”.
A
Henn
Laci-féle
univerzum
fontos
figurája
a
kortalan,
tehát
örökifjú
Akhateya.
Foglalkozására
nézve
harcos,
aki
az
egész
birodalom
védelmezője,
de
ha
szükséges
akkor
hajóépítő,
mágus,
űrhajós
vagy
éppen
saját
univerzumot
teremtő
festő.
A
művészi
képzelet
szülötte.
A
felsorolt
életrajzi
adatokból
kiderülhetett,
hogy
Akhateyának
kebelbarátja
Shakespeare,
a
világhíres
drámaíró,
költő
és
színész.
Londonban
a
Globe
színházban
találkoztak
1599
őszén,
a
Julius
Ceaser
dráma
bemutatóján.
A
drámaíró
munkásságának
színhelyeit
idézték
meg
úgy,
ahogyan
az
itt
kiállított
képen
is
láthatjuk.
–
Az
természetes
hogy
Noé,
a
híres
bárkakapitány,
az
emberiség
második
ősatyja
szintén
a
baráti
köréhez
tartozott.
Az
itt
közszemlére
bocsátott
vázlat
az
özönvíz
utáni,
békegalambos
hangulatot
idézi.
–Ezekiel
prófétával,
a
bizarr
látomásoktól
rosszul
alvó
jövendőmondóval,
a
mitológiai
aranykorban
találkoztak.
Ez
az
az
időszak,
amikor
az
ókori
mítoszok
szerint
az
emberek
nem
ismerték
a
bűnt
és
a
gondokat
és
fáradtság
nélkül
boldogan
éltek.
Ezt
a
kort
az
ember
önhibájával
elpusztította.
–
Akhateya
felügyeli
az
ősi
templomok
szentélyeit,
oltárait
is.
Jó
ha
tudják
az
itt
jelenlévők
hogy
a
templom
szó
eredetileg
nem
építményt,
a
mai
értelemben
vett
templomot,
hanem
csupán
területet,
szent
körzetet
jelentett.
Az
oltár
készülhetett
fából,
kőből,
köztereken,
folyóvizek
partján
és ligetekben. Így épült oltár a költészetnek is.
Belépve
a
kiállítótérbe
körülölel
bennünket
a
képekből
áradó,
sugárzó
meghittség,
harmónia,
líraiság.
Érezzük
hogy
kiérlelt,
felelősségteljes,
igaz
művekkel
találkozunk.
Ennek
a
meditatív
világnak
a
megfestője
maga
is
filozófikus
hajlamú,
érzékeny
ember.
Olyan
festő,
aki
megküzdött
művésszé válásáért. Kitartó és tudatos művészi életút az övé.
Az
általános
iskola
rajzszakkörét
–
Somfainé
tanárnő
vezetésével-
„
Lenin-fejes
jelvény”
kitüntetéssel
végezte
el.
Ezt
a
szegedi
Tömörkény
gimnázium
grafika
szaka
követte,
majd
a
budapesti
dekoratőr
iskola
következett.
Esténként
rajz-
és
önképző
körökbe
járt.
Mesterségbeli
tudásának
alapjait
többek
között
a
mártélyi
szabadiskolában
szerezte
meg.
Eltökélt
szándéka
volt,
hogy
könyvillusztrátor
lesz.
Nem
lett.
A
Képzőművészeti
Főiskolára
háromszori
jelentkezés
után
sem
vették
föl.
Akkor
jött
a
katonaság
és
az
elhatározás.
Őt
idézem:
„
Ott
a
katonaságnál
fogadtam
meg,
hogy
nem
jelentkezek
többé
semmilyen
intézménybe.
Járom
a
magam
útját.
Képeztem
magam
és
nyaranta
alkotótelepekre
jártam.
Egyre
többet
festettem
és
különböző
technikákat
próbáltam
ki
már
akkoriban
is,
a
magam
gyönyörűségére.
Terveztem
és
nyomtattam
plakátokat,
tanítottam
rajzot
az
ország
első
drogambulanciáján
kallódó
fiataloknak.
Készítettem
díjnyertes
videó
etűdöket
–
én
teszem
hozzá,
hogy
ezért
1991-ben
UNICA
Arany
Diplomát
kapott
Svájcban.
Voltam
szabadúszó
grafikus
több
évig.
2001-ben
fölvettek
a
Magyar
Alkotóművészek
Országos
Egyesületébe.
Hivatásos
festővé
értem.
Igen,
ez
a
jó
szó,
megértem.
Érdekes,
összetett
jelentése
van
ennek
a
szónak.
Meg
kellet
érnem
erre.
De
egy
betű
megváltoztatásával
is
ide
illik
még
ez
a
szó,
ha
azt
mondom:
ezt
is
megéltem.
Bevallom
azt
is
hogy
saját
magamnak
festek
–
tehát
felelős
vagyok
azért
amit
létrehozok.
Lelki
társaimnak
Kondor
Bélát
és
Mark
Rothkót
tekintem.
Erőt
adnak,
bátorítanak.”
Arról
a
Mark
Rothkóról
van
szó,
aki
így
vélekedett
alkotói
indulatáról
és
szenvedélyéről,
a
festészetről:
-
…
Az
emberek
akik
sírnak
a
képeim
előtt,
ugyanazt
a
vallásos
érzést
tapasztalják
meg,
amit
én
magam
is
a
kép
festésekor.”
Ilyen
lelki
társsal
könnyű!
Gondolhatjuk
–
De
ez
nem
így
van! A példakép kötelez.
Henn
László
szenvedélye
a
Rothkóéval
megegyező.
Őszinte
hittel,
szinte
megszállottan
védelmezi
a
tartós
emberi
értékeket.
„
A
lehetőségeket
kéri számon a valóságtól.” Ebben nem ismer megalkuvást.
Idegenvezetői
mivoltomból
adódik,
hogy
fölhívjam
figyelmüket
a
kiállítás
címére.
A
címválasztás
nem
a
véletlen
műve.
„
Egy
teljes
nap
töredékei”.
Henn
László
egy
korábbi
prózai
munkájának
is
ez
a
címe.
Így
kezdődik:
„
Megtalált
szavak,
kusza
mondatok
és
történések
képei,
egy
teljes nap töredékei…”. Helyettesítsük be ezeket a szövegrészeket az alkotás folyamatába:
· Megtalált szavak -> a gondolat ami képpé lényegül;
· kusza mondatok -> a színek, a jelek;
· történések képei -> a mesélő formák;
· egy teljes nap töredékei -> már kész is a kép, ilyen egyszerű!
Ez
a
szöveg
is
hármas
tagolású
mint
a
falon
található
festmények
egy
része.
Több
hármas
ágú
osztatú
jelet,
képelemet
is
felfedezhetünk
a
képeken.
(
legjellemzőbb
példák:
A
költészet
oltára,
Genezis
gépezet,
Gondolatreaktor,
Rítus
VI…)
Ezek
a
jelek
a
néző
szemét
hivatottak
irányítani
és
mintegy
érzelem-
és
energia
ütközők,
a
képek
feszültségét
szabályozzák,
ritmusát
befolyásolják.
Egyszerűségük
az
írást
megelőző
rajzok,
rovások
archaikus
hangulatát
idézik.
A
rovások
ősi
formái
a
tulajdonjegyek,
melyeket
fába
faragtak,
köbe
véstek,
állatok
bőrére
égettek.
Henn
László
a
képeit
jelöli
velük.
Ide
sorolhatjuk
a
tulipán
motívumot,
a
termő
és
a
porzó
egyszerűsített
szimbólumait
is.
Pl.
A
vándor
és
a
bot
c.
képen.
És
ha
már
a
szimbólumoknál
tartunk.
A
Henn-féle
világegyetem
szerves
tartozékai
a
hétköznapok
tárgyait,
épületeit
megidéző
eligazító jelképek, mondhatni piktogramok.
Ilyenek:
· Az oszlop, mint világtengely, életfa; - szinte minden képen;
· A torony: az az épület mely a földet az éggel köti össze; pl.: Genezis gépezet;
·
Létra:
pl.
Az
első
magyar
bárkagyár
c.
képen
–
a
kozmikus
rétegek
összekapcsolója.
De
ugyanezt
láthatjuk
az
Egy
teljes
nap
töredékei
c.
munkán is.
· A bot: a védelem és egyben a büntetés eszköze; pl. A vándor és a bot, Az első magyar bárkagyár c. képeken.
· A ház: a közösség alapját, a családot jelző motívum – a nagy anya védelmező öle; pl. az Akhateya c. képen;
·
A
kereszt
–
melyről
Pilinszky
így
ír:
„
Latrokként
–
Simone
Weil
gyönyörű
szavával
–
/
tér
és
idő
keresztjére
/
vagyunk
mi
verve,
emberek.”
(Juttának)
Használják,
értelmezzék
ezeket
a
jelzéseket,
mint
a
földi
létben
a
„
Görgőslábú
székre
felállni
tilos!”
vagy
a
„
Lovaskocsival
az
emeletre
fölhajtani
veszélyes” táblákat.
Tisztelt jelenlévők, univerzum látogatók!
Ez
az
utikalauz
nem
lenne
teljes,
ha
nem
esne
szó
Henn
László
univerzumának
színeiről.
A
földfestékek
és
földszínek
használata
adja
a
képek
melegségét,
boldogságérzetét.
Jó
megmártózni
ebben
a
színtengerben.
Lazúr
technikával
készült
képeinek
sokszor-
másoknál
nem
igen
használt
szín-
az
arany
az
alapja.
Képeinek
belső
fényessége,
ragyogása
ennek
is
köszönhető.
Ilyet
csak
az
arany
tud-
belülről,
lélekből
ragyogni.
Pl.:
Genezis-gépezet.
A
színek
árnyalatai
szervesülnek,
a
képek
élővé
válnak.
A
sejtelmesség,
áttetszőség
kelti
azt
az
érzést
hogy
egy-
egy
kép
magába
foglalja
az
idő
egészét.
Visszarepülünk
a
kortalan
múltba,
de
megidéződik
a
gyermekéveit
most
töltő
jelen
is.
A
színek
és
formák
dialógusa
harmóniát
eredményez,
a
vitájuk
feszültséget.
A
kontúrok
élessége
szintén
meghatározója
a
képek
belső
feszültségének.
Az
Akhateya
képek
még
finom
homokkal
is
megbolydította
Henn
Laci.
Vékony
bambusz
betét
teszi
még
változatosabbá,
izgalmasabbá
Az
ördög
pamlaga c. képet.
A
fekete
szín
az
ördög,
az
emberi
negatívumok
színe.
Vaskosságával,
élességével
figyelmeztet
bennünket
jelenlétére.
Pl.:
Kaszás
járt
a
rózsakertben, Az ördög pamlaga vagy a Kapcsolódások c. képeken.
Vidámabb hangulatú, nyitottabb a Villásreggeli c. kép – nyári hangulatot idéz a Kapcsolódások.
Az
emberi
alak
ritkán
jelenik
meg
a
képeken.
A
Landolás
–
(Ezekiel)
képen
Jézus
és
Ezekiel
alakja
sejlik
föl.
Az
első
magyar
bárkagyár
c.
műben
Noé szakálla lobog. Az Akhateya harcba indul c. képen a vitéz pajzsos képét ismerhetjük föl.
A
Kaszás
járt
a
rózsakertben
c.
kép
a
nagyapa
emlékét
idézi.
A
ledőlő
fehér
korona
jelzi
a
nagyapa
Laci
életében
betöltött
szerepét,
jelentőségét.
A
Rítusok
sorozat
lényeges
része
a
kiállításnak
és
úgy
gondolom
Henn
László
jelenlegi
munkásságának
is.
A
rítusok
mindig
is
fontosak
voltak
olyannyira,
hogy
kijelenthetjük,
„
semmi
nincs,
ami
pontosabban
szervezett
és
szigorúbban
tabu
alá
vetett
mint
éppen
a
mágikus
rituálé”.
A
rítus
a
mindennapi
élet
szokásrendszere.
Minden
időben
nélkülözhetetlenek
a
fejlődés
folytonosságának
biztosításához:
tapasztalatok,
értékek
átörökítéséhez,
az
emberi
együttélés
és
érintkezés
fenntartásához.
És
itt
most
fontos
ponthoz
értünk.
Szerintem
kétségtelenül
erről
szólnak
Henn
László
András
művei:
az
értékmegőrzésről,
az
értékek
átadásáról.
A
hagyomány
és
az
újítás
látszólag
ellentmondásos
kapcsolatáról,
az
őrző
és
az
újító
felelősségéről,
aki
a
művészet
esetében
gyakran
ugyanazon
személy.
Ha
kitekintünk
a
világba
vagy
szűkebb
környezetünket
vizsgáljuk,
megállapíthatjuk,
hogy
a
vázolt
dilemmából
kivezető
út
többirányú
és
számtalan
elágazása
létezik.
A
gondolkodásban
és
a
választásban
az
itt
kiállított
képek
segíthetnek,
hiszen
egy
tisztességes,
felelős
alternatívát
kínálnak.
Éljenek
a
Henn
László
András
ajánlotta
galaktikus esély megismerésének lehetőségével.
Még itt a Földön is beválhat.
Gratulálok a kiállító művésznek. Köszönöm a figyelmüket.
A kiállítást megnyitom.
Kecskés László
népművelő
© 2018 - Henn László András
© Copyright:
Az oldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Az oldalon található írások, képek másolása, utánközlése csak a
szerző írásbeli engedélyével lehetséges.
© Copyright:
Az oldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Az oldalon található írások, képek másolása, utánközlése csak az
oldaltulajdonos írásbeli engedélyével lehetséges.